Hírek

Elérhetőségek

Névváltoztatás

1. A születési név megváltoztatása

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv (Budapest Főváros Kormányhivatala) engedélyezheti. A születési név megváltoztatására irányuló eljárásban a kérelmező kizárólag a saját vagy kiskorú gyermeke születési nevének megváltoztatását kérelmezheti.

A névváltoztatási kérelmet indokolni kell, azaz, a névváltoztatási szándékot megalapozó okokat és körülményeket a kérelemben fel kell tárni. Amennyiben a kérelem a családi és utónév együttes megváltoztatására irányul (teljes születési név megváltoztatása), a kérelmet a családi név és az utónév vonatkozásában külön meg kell indokolni.

A névváltoztatás engedélyezése – a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett – mérlegelési jogkörben meghozott döntés.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – nem lehet engedélyezni.

Különös méltánylást érdemlő körülményként értékelhető többek között, ha az ügyfél bármely egyenes ági felmenője által viselt családi név felvételének engedélyezését kérelmezi és igazolható a felmenő és a kérelmező közötti családi kapcsolat (családfa felállítás) vagy a kérelmező külföldön hivatalosan nevet változtatott és a külföldi névváltoztatás tényét okirattal tudja igazolni.

A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén a kérelem bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető.

A nyomtatványt az anyakönyvvezető, illetve a hivatásos konzuli tisztviselő biztosítja. A kérelem-nyomtatványt értelemszerűen ki kell tölteni.

A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli. Ezért a kérelemben a kérelmezőnek a kiskorú gyermekei adatairól nyilatkoznia szükséges.

Költségmentes az eljárás, ha a névváltoztatásra egy korábbi hatósági hiba miatt kerül sor.

A név választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a névváltoztatás engedélyezése nem sértheti a kérelmező közvetlen környezetében élő személyek (kivételt képez, ha a kérelem az egyenes ági felmenő családi nevének felvételére irányul) névviseléshez való jogát. Ha a kérelem egy konkrét személy nevének a felvételére irányul (pl. nevelőszülő) az érintett személynek (pl. nevelőszülőnek) a névváltoztatásához hozzá kell járulnia, azaz a kérelmet alá kell írnia.

Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

A névváltoztatás engedélyezésének feltétele a külföldön történt anyakönyvi események (születés és házasság) hazai anyakönyvezése. Ha az érintett a névváltoztatási kérelmet nem személyesen nyújtja be az anyakönyvvezetőnél/hivatásos konzuli tisztviselőnél, az a kérelem visszautasítását eredményezi, azaz, a kérelem nem kerül érdemben elbírálásra.

A születési névváltoztatási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének a befizetését 2021. január 1. napjától a Budapest Főváros Kormányhivatala által megjelölt számlára kell az ügyfélnek megfizetnie.

  • Átutalás összege: 10.000 forint
  • Számlaszám: 10023002-00299592-00000000
  • Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
  • Közlemény: névváltoztatással érintett személy házassági és születési neve

(kiskorú vagy gondnokolt esetén is minden esetben a névváltoztatással érintett személy nevét szükséges feltüntetni, nem pedig a befizetést teljesítő személyét)

Az átutalás megtörténtének igazolására szolgáló banki igazolás másolatát a névváltoztatási kérelemhez csatolni szükséges.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok:

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról