1. A születési név megváltoztatása
Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv (Budapest Főváros Kormányhivatala) engedélyezheti. A születési név megváltoztatására irányuló eljárásban a kérelmező kizárólag a saját vagy kiskorú gyermeke születési nevének megváltoztatását kérelmezheti.
A névváltoztatási kérelmet indokolni kell, azaz, a névváltoztatási szándékot megalapozó okokat és körülményeket a kérelemben fel kell tárni. Amennyiben a kérelem a családi és utónév együttes megváltoztatására irányul (teljes születési név megváltoztatása), a kérelmet a családi név és az utónév vonatkozásában külön meg kell indokolni.
A névváltoztatás engedélyezése – a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembe vétele mellett – mérlegelési jogkörben meghozott döntés.
A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – nem lehet engedélyezni.
Különös méltánylást érdemlő körülményként értékelhető többek között, ha az ügyfél bármely egyenes ági felmenője által viselt családi név felvételének engedélyezését kérelmezi és igazolható a felmenő és a kérelmező közötti családi kapcsolat (családfa felállítás) vagy a kérelmező külföldön hivatalosan nevet változtatott és a külföldi névváltoztatás tényét okirattal tudja igazolni.
A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár esetén a kérelem bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető.
A nyomtatványt az anyakönyvvezető, illetve a hivatásos konzuli tisztviselő biztosítja. A kérelem-nyomtatványt értelemszerűen ki kell tölteni.
A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli. Ezért a kérelemben a kérelmezőnek a kiskorú gyermekei adatairól nyilatkoznia szükséges.
Költségmentes az eljárás, ha a névváltoztatásra egy korábbi hatósági hiba miatt kerül sor.
A név választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a névváltoztatás engedélyezése nem sértheti a kérelmező közvetlen környezetében élő személyek (kivételt képez, ha a kérelem az egyenes ági felmenő családi nevének felvételére irányul) névviseléshez való jogát. Ha a kérelem egy konkrét személy nevének a felvételére irányul (pl. nevelőszülő) az érintett személynek (pl. nevelőszülőnek) a névváltoztatásához hozzá kell járulnia, azaz a kérelmet alá kell írnia.
Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.
A névváltoztatás engedélyezésének feltétele a külföldön történt anyakönyvi események (születés és házasság) hazai anyakönyvezése. Ha az érintett a névváltoztatási kérelmet nem személyesen nyújtja be az anyakönyvvezetőnél/hivatásos konzuli tisztviselőnél, az a kérelem visszautasítását eredményezi, azaz, a kérelem nem kerül érdemben elbírálásra.
A születési névváltoztatási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének a befizetését 2021. január 1. napjától a Budapest Főváros Kormányhivatala által megjelölt számlára kell az ügyfélnek megfizetnie.
- Átutalás összege: 10.000 forint
- Számlaszám: 10023002-00299592-00000000
- Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
- Közlemény: névváltoztatással érintett személy házassági és születési neve
(kiskorú vagy gondnokolt esetén is minden esetben a névváltoztatással érintett személy nevét szükséges feltüntetni, nem pedig a befizetést teljesítő személyét)
Az átutalás megtörténtének igazolására szolgáló banki igazolás másolatát a névváltoztatási kérelemhez csatolni szükséges.
Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott jogszabályok:
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
- 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól