Születés anyakönyvezése

A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja – az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével – mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésére állnak és a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. /At. 61. § (1) bekezdés/

A bejelentéshez szükséges iratok:

1. az anya és az apa személyazonosságát, illetve állampolgárságát igazoló érvényes okmányai (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély és lakcímkártya),

2. a házassági anyakönyvi kivonat fénymásolata (Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmazni kell a szülők megállapodását a gyermek születési családi nevéről.),

3. elvált családi állapot esetén a jogerős válási ítélet vagy válási záradékkal ellátott házassági anyakönyvi kivonat,

4. özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata,

5. házasságon kívül született gyermek esetén a teljes hatályú apai elismerő jegyzőkönyv.

Amennyiben az Elektronikus Anyakönyv már tartalmazza szülők születését, házasságkötését, családi állapot változását, az apai elismerő nyilatkozatot, ebben az esetben ezekről az anyakönyvi eseményekről már nem kell okiratot becsatolni.

A gyermek nevére vonatkozó jogszabályi előírások:

1. Családi név tekintetében:

   • A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. /Ptk. 4:150. § (1) bekezdés/ Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke a szülők közös házassági nevét viselheti.  /Ptk. 4:150. § (2) bekezdés/

     • A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének kizárólag azonos családi neve lehet, kivéve, ha a szülők a házasság fennállása alatt családi nevüket módosították. /Ptk. 4:150. § (2) bekezdés/

   • Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek névviseléséről. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható. /At. 21. § (1)-(2) bekezdés/

     • Ha a szülők egyike viseli házassági névként kettőjük összekapcsolt családi nevét, a gyermek – a szülők megállapodása alapján – a másik szülő házasságra utaló toldást nem tartalmazó nevét vagy a szülők összekapcsolt családi nevét viseli. /Ptk. 4:150. § (2) bekezdés/

   • A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. /Ptk. 4:150. § (1) bekezdés/

   • A gyermek családi névként szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők a házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták össze vagy a szülők nem kötöttek házasságot. /Ptk. 4:150. § (1) bekezdés/

   • Ha a szülők nem kötöttek házasságot, a gyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötött házassága folytán viselt nevét, ha azt az anya a házasságra utaló toldással viseli. /Ptk. 4:150. § (1) bekezdés/

   • Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli, kivéve, ha az anya a férje teljes nevét vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli. /Ptk. 4:150. § (3) bekezdés/

   • Az anya a gyámhatóságnál kezdeményezheti, hogy a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során dönthet arról, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli. Erre vonatkozó nyilatkozata hiányában a gyermek az anya családi nevét viseli tovább. /Ptk. 4:150. § (4) bekezdés/

   • A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha

     • a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat az anyakönyvvezető felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be; vagy

     • a gyermek mindkét szülője ismeretlen. /Ptk. 4:151. § (1) bekezdés/
        

2. Utónév tekintetében:

   • Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a Nyelvtudományi Kutatóközpont által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket a Nyelvtudományi Kutatóközpont a honlapján teszi közzé. /At. 44. § (3) bekezdés/

     • Ha választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – kérheti a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Kutatóközpont az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik, és ha a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. /At. 44. § (4) bekezdés/ A szükséges Kérelem nyomtatvány elérhető a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján.

   • A gyámhatóság állapítja meg a gyermek utónevét, ha a szülői felügyeleti jogot az a szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem határozza meg.  /Ptk. 4:151. § (2) bekezdés/

Az újszülött okmányaival kapcsolatos tájékoztatás:

1. Személyazonosító igazolvány hivatalból kerül kiadásra az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére

   • Nem kerül hivatalból kiállításra a személyazonosító igazolvány: titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.  /Nytv. 7. § (3) bekezdés/

2. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból kerül kiadásra /Nytv. 9. § (2) bekezdés k) pont/

3. TAJ kártya hivatalból kerül kiadásra

4. Adóigazolvány hivatalból kerül kiadásra